Főoldal

Néhány tudnivaló a lőterünkől, és a versenyszámokról.

Lőterünk 9 lőállásos, 10 m-es légfegyveres, valamint 6 lőállásos 50 m-es kispuskás-sportpisztolyos  pályával rendelkezik.

Mind légfegyverekkel, mind .22 LR  kaliberű fegyverekkel többféle lövészeti szakág lőhető nálunk.
10 m légpuska nyílt és zárt irányzékkal
10 m légpisztoly
50 m kispuska fekvő testhelyzet
25 m sportpisztoly
Gyorspont 25 m puska nyílt és optikai irányzékkal
Gyorspont 15 m sportpisztoly
Légpuskás precíziós lövészet
Légpuskás Field és Hunter Field Target lövészet
Fémsziluett lövészet valamennyi fegyvernemben

A versenyszámok leírása

10 m légpuska és légpisztoly

A 10 m-es légfegyveres versenyszámokat  alapvetően két csoportra lehet osztani: A nemzeti, és az Olimpiai(Nemzetközi) versenyszámokra. Ezek a lövésszámban térnek el egymástól: 20 ill. 60 lövésből állnak mind a légpuska, mind a légpisztoly kategóriában. Légpuskás számokban eltérés még az is, hogy a Nemzeti versenyszámot nyílt irányzékos légpuskával lövik, az Olimpiai számot pedig un. zárt(diopteres) irányzékkal.

10 m legpisztolyos lövészet 10 m légpisztolyos lövészet

25 m sportpisztoly

Nemzeti versenyszámban 25 m-re kihelyezett lőlapra kell 20 értékelt lövést leadni egy kezes tartással.

25 m légpuska lövészet

50 m kispuska fekvő testhelyzet

Fekvő testhelyzetben kell az 50 m-re kihelyezett lőlapra lőni úgy, hogy a puska csak a lövő két könyökére támasztott kezében ill. vállához támaszkodhat. A lövészkabát és az un. „lasszó”, a lövésszíj használata megengedett ennél a testhelyzetnél.
A kispuskás versenyszámok is két típusra bonthatóak: a Nemzeti versenyszámot 30 lövéses nyílt irányzékos rendszerben bonyolítják, míg az Olimpiai jellegűt 60  értékelt lövéssel, zárt irányzékú és nehezebb tömegű puskákkal lövik.

Field és Hunter Field Target lövészet

7 és 40 m közötti,a versenyző számára ismeretlen távolságokra kihelyezésre kerülnek zsineggel visszaállítható fém bukócélok(általában állatokat, mesefigurákat ábrázoló kontúrral),
melyeken 1-1 úgynevezett killzóna található. Ezt a 15-25 és 40 mm-es killzónát meglőve eldől a cél a találattól. Egy hivatalos verseny általában 50 célos.

Gyorspont

Puskánál 25, pisztolynál 15 távolságban kihelyezett 13 célkörös lőlapra lövik, öntöltő, vagy ismétlő fegyverekkel. 3x5 lövéses a verseny, és az egyes sorozatokat 25 másodperc alatt kell leadni a céltáblára. A puskát itt vadásztartással(nem támaszkodhat a tartó kéz a testre, mint az egyéb álló puskás számoknál) kell fogni, a sportpisztolyt pedig egy vagy két kezes tartással.

Fém Sziluett

4x5 darab különböző állatfigura(sziluett) kerül kihelyezésre 20-30- 37,5 és 50 m távolságban
(légpuskánál 10-15-20-25, légpisztolynál pedig 5-10-15-20m-re)
Ezeket a célokat adott sorrendben kell lelőni kétszer, álló testhelyzetben, szabad kézből.

Mind a légfegyveres, mind a tűzfegyveres számokban azonos figurákra kell lőni, csak a céltávolságok, valamint a célok méretei térnek el egymástól-fegyvernemektől függően.

 

Légfegyveres precíziós lövészet

Nagyobb-általában 40 m-távolságra kihelyezett lőlapra és/vagy alakos célokra  történik a lövészet, távcsővel felszerelt légpuskákkal. A fegyvert támasztékról, bi-podról stb. lövik ülve, esetleg fekve. Egy adott számú lövéssel leküzdhető célfeladatot meghatározott idő alatt kell végrehajtani.

 

A Miskolci Vasutas Sportlövõ Egylet rövid története

Miskolcon nem volt ismeretlen a céllövészet, mivel már 1870-ben a 48. Honvéd zászlóalj a polgárság közremûködésével lövészeti ünnepélyt rendezett, s 1871. szeptember 23-án Lévay József megyei fõjegyzõ a Népkert melletti területen megnyitotta a polgári honvédlövöldét.

A vasutasok ezirányú érdeklõdését bizonyítja, hogy az MVSC megalakulásának (1911) 15. évfordulója évében (1926) lövész szakosztály létesült. (A lövészeteket a Kubik gödreiben tartották, mivel épített lõtér még nem volt.). 1930-tól a lövész szakosztály tagjai és csapata több megyei és országos bajnokságon értek el dobogós helyezéseket (Telihay Béla 1930 és 1932-ben is országos egyéni I. helyezést szerzett).

1941-ben Miskolc kimagasló társadalmi eseménye volt a jelenlegi lõtér avatása. Az akkori 12 lõállásos lõtér Bruckner Emil mûszaki fõtanácsos mûhelyfõnök tervei szerint épült. A kialakításban is egyedülálló tetszetõs várszerû sportlétesítményt ünnepélyes keretek között, verseny rendezésével adták át rendeltetésének.

A II. világháború végett vetett a céllövõ sportág mûködésének néhány évre. A céllövészetet, mint sportágat az 1950-es években az MTTSZ jogelõdje, a MÖHOSZ vette át. A vasutas sportlövészek eredményes munkáját igazolja, hogy az 1950-es évek derekán több városi és megyei versenyen értek el egyéniben és csapatban is dobogós helyezéseket.

A sportág népszerûségét jellemzi, hogy az 1960- as években a miskolci vasúti szolgálati fõnökségeken önálló lövészklubok alakultak.Az 1970-es évek elején már 8 vasutas lövészklub mûködött, közel 600 fõs taglétszámmal (kb 400 fõ rendes és kb. 200 fõ pártoló taggal) E lövészklubok két, tartalékos- és lövészszakosztályokkal mûködtek.

A nagy létszámra való tekintettel az MHSZ városi vezetõségének kezdeményezésére a lövészklubok tevékenységének összefogása és koordinálása érdekében Nagyüzemi Vezetõség alakult (titkárai: 1973-79 Oláh Lajos, 1979-86 Takács István, 1986-92 Trencsánszky Géza)

A MÁV Vezérigazgatója látva a vasutasság körében e sportág közkedveltségét, 1970-ben a Vezérigazgatóság és a 6 Vasútigazgatóság lövészcsapatai részére vándorkupát alapított és minden évben más-más igazgatóság rendezésében tartandó lövészversenyt írt ki. E vándorkupa lövészverseny-sorozat 18 éven keresztül tartott, melybõl 15 alkalommal a miskolci vasutas sportlövõk nyerték meg, számtalan egyéni dobogós helyezés kíséretében.

A már-már legendás csapat állandó tagjai és kapitányuk megérdemlik, hogy név szerint is említést nyerjenek:

Csapatkapitány Tarpai József (jelenleg az MVSE elnökhelyettese), Szabó Béláné, Szabó Béla, Szabó Károly, Dargai László, Bari Bernát, Fekete László)

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején némi hanyatlás volt tapasztalható a lövészklubok munkájában, ezért az akkori klubtitkárok és szakosztályvezetõk úgy döntöttek, hogy más szervezeti formában próbálják meg „rendezni a sorokat", életben tartani e szép és sikeres hagyományokkal rendelkezõ sportágat.

Az 1992. márciusában tartott nagyüzemi küldöttértekezleten a vezetõség javaslatát a küldöttek elfogadták, s a korábbi 8 vasutas lövészklub összeolvadásával megalakult a Miskolci Vasutas Sportlövõ Egylet. Elnöke TRENCSÁNSZKY GÉZA lett, aki néhány hónap múlva, egészségi állapota miatt lemondott.